Péntek, 19:00 Vörösmarty Tér. Szégyen és gyalázat, de még nem voltam ezen a környéken, annak ellenére, hogy még a turisták is mind megfordulnak ezen a helyen, nekik maga a paradicsom. Hát, picit én is turista lettem, de nem nézelődni jöttem ide.

    19:30 Kapunyitás a Cosmopolitan Bikini-Showra (zártkörű, csak a sajtónak). Mint fotográfus kaptam meg a magazinon keresztül a meghívót. A helyszínen gyorsan beregisztráltuk magunkat, megkaptuk a kis karkötőnket és besuhantunk. Rögtönk alkohollal vártak minket mindenfele, igyekeztem józan maradni, ugyanis nem akartam címlapon szerepelni azzal, hogy:

"Egy részeg Tarzant játszott, majd ráesett két kamerára és egy fotósra"

    Végül is nem így alakult, maradtam az ingyen ételeknél, süteményeknél. Szép lassan annyian lettünk, hogy jóformán levegőt nem kaptunk, legalábbis mozogni képtelenség volt anélkül, hogy ne pofoznál fel valakit véletlenül. A show kezdete 20:00 ra volt kiírva, természetesen csúszás történt, így fél 9 kor elkezdődött a rendezvény. Nagy nehezen oldalra tudtam verekedni magamat, egy oszlopra félig felmászva.

    Viszonylag hamar, egy órán belül vége is lett a bemutatónak, és kicsit kevesebben lettünk (filmesek és fotósok maradtak, újságírók csak elvétve). És most jött az este második felvonása: ismertekkel való beszélgetés, fotózás. Akikkel tudtam néhány mondatot váltani: Bad Boyz srácok, Kiszel Tünde, Horváth Tamás, Vásáry André, SP és a volt NoThanx frontembere: Skrapits Erik. Az utóbbi két fiatalemberrel telefonszámot is cseréltem, mondván megkeresném a magazint illetően, egy gyors interjúra. Néhány 'celeb fotó': (jobb klikk - kép megjelenítése)

    Nagyon jólesett hogy néha a semmiből szólítottak le fiatalok - mint kiderült újságírónők mondjuk a Bors-tól vagy külföldi üzletemberek - hogy milyen magazintól vagyok, milyen jópofa és keressük meg egymást a közeljövőben, tehát egyfajta ismeretségi hálózat kezdett kialakulni. Az előbb említett üzletember munkát ajánlott, egy hazai bulival kapcsolatosan, mint fotós: menjek el a rendezvényre. Vele is volt egy gyors telefonszám csere. Az is meglepő volt, hogy - mint buliban a partifotóst szokás - leszólítottak azért, hogy csináljak róluk képet és adjam meg elérhetőségemet, ami elősegítehi nekik a kép letöltését. Mondtam nekik, hogy ha beleegyeznek, akkor cserébe egy reklámfelirat lenne a kép alján.

    Hazafele egy nagyobb csomagot kaptunk, tele minden jóval. Összességében nagyon tetszett a rendezvény és a munkám, sok olyan történt ami azelőtt soha, illetve kicsit tényleg úgy éreztem magam, mint egy valódi fotóriporter, akit észrevettek.