Az idő 'csodaszép': ködös, párás, szürke, homályos... de valamiért a nap mégis rám mosolyog. Megékezett a "A világ másik oldala" 3. helyéért járó pályázatának az ajándéka.
Korábban szomorú hangvételben írtam azokat a sorokat, melyben azt ecseteltem: milyen szerencsétlen vagyok, hogy nem mentem el az ünnepélyes díjátadóra. Egyrészt mert felemelő érzés lett volna ott átvenni a díjat, másfelől pedig biztos voltam benne, hogy - mivel nem mentem el aznap Kecskemétre - elfelejthetem azt az apróságot, melyet a dobogó legalsó szintjén vehettem volna át. Szerencsére nem volt igazam, és a mai napon meghozta a postás a képen látható Utazók Atlaszát, melyet őszintén állíthatok: a kedvenc könyveim egyike lett (természetesen a képek miatt) :-). Másik örömteli pillanatot a borítékból kivett oklevél okozott, melyet talán nem kell novellákba illően ecsetelnem, mekkora boldogság a számomra.
Utolsó kommentek