Lévay Máté

   Nincs is szebb érzés egy lelkes fotós számára, amikor arról kap visszaigazolást, hogy egy szakmai zsűri elismeri a munkáját... jelen esetben a fotóját! Ezzel az örömhírrel lett szebb a MAI napom, és a közelgő karácsonyom :-) bár van egy apróság, mely elszomorított... telhetetlen lennék?

Én mindig is a zsűrizést tartottam jobbnak - főleg egy ilyen jellegű pályázaton - hisz a képekről (és azok mondanivalójáról) szakmában jártas személyeknek kellene dönteniük. Bár a Nike fotópályázaton is hihetetlen nagy örömet tudtak szerezni nekem, mikor megtudtam az eredményt, de... mivel az közönségdíjas volt, így bárki mondhatja és gondolhatja, hogy csalás van a háttérben. Nem titkolom, sokszor az én fejemben is megfordul a gondolat egy olyan pályázat kapcsán, ahol szubjektív véleményem szerint egy másik képet jobbnak tartottam volna győztesnek, mint azt, amit első helyezettnek ítéltek a szavazatok alapján.

Szerencsére a Sport Auto-nál - a közönségszavazattól elhatárolódva - duplán is lehetőségem volt megtapasztalni azt a valódi boldogságot, aminek következtében még jobban megszerettem a fotózást, és ezt ismételten átélhetem, hisz 2 fotográfus döntött amellett, hogy a beküldött két képem közül az egyiket a dobogó legalacsonyabb, (de legstabilabb) szintjére emeli! Téma pedig: "Ahogy a világot látom". Miért vagyok mégis egy picit szomorú?

Az eredményhirdetés előtt kaptam egy levelet a pályázat kiírójától, hogy - mint pályázót - szeretettel várnak Kecskemétre az ünnepélyes eredményhirdetésre... egy kis étel, ital társaságában. Mondtam is itthon hogy el kellene menni, azonban a megkérdezettek közül mindenki hezitált és elhatárolódott a távolság miatt, így senki sem szánta el magát hogy elkísérjen, így itthon maradtam és azt kívántam: Nehogy helyezett legyek!!! Hát lettem, így nem volt alkalmam átélni a személyes gratulációt, és ki tudja mi mindent vesztettem még az este folyamán... azonban egy cseppet sem vagyok elégedetlen, újra a föld felett lehetek néhány centivel, és mire leszállnék, addigra itt a karácsony, és a szeretett ünnepe! :-)

   Napok óta az átlagos alvással töltött óráim száma alig haladja meg az 5-öt, így igen nehezemre esik, mikor mennem kell ide vagy oda. Úgy döntöttem egy picit visszaveszek a tempóból...

   Tegnapi konferencián való részvétemet egy apró késéssel kezdtem, de különösebb problémát szerencsére nem okoztam.

   Este hazaérve máris nekiláttam a képek utómunkálataihoz, ugyan is aznap este el is kellett küldenem. Ennek a szokatlan gyorsaságnak az oka az volt, hogy - 3 médium előre jelezte - azonnal felhasználnák a képeimet saját weboldalaikon.

   Remélem találtak olyat, amelyik megtetszett Nekik :-)

   ...ez a mondat épp idejében hangzott el, amikor is Máté Bencét több mint 10 alkalommal hívták ki a színpadra, hogy átvehesse első helyéért járó díját a Természettudományi múzeumban. Ezen a díjátadón jártunk mi is...

Mikor megérkeztünk kolléganőmmel, Dórival az ismeretlennek tűnő múzeumba, nagyon meglepődtem.

,,Én itt már jártam!"
 

Jó néhány évvel ezelőtt egy kiállításon voltam itt, és csodás érzés volt, mikor villanásszerűen jelentek meg a fejemben a pillanatképek, első látogatásomról... no mindegy. Szóval bementünk egy igen nagy helységbe, ami telis-teli voltak képekkel. Javarészt Máté Bence készítette őket, aki talán most éli át karrierének legmeghatározóbb szakaszát, csupán 25 évesen.

Mikor elkezdődött a 12 kategória egyenkénti első 3 helyezetnek díjátadása, igen hamar unalmassá vált:

,,Az első díj nyertese Máté Bence... A következő díj nyertese Máté Bence..."

Aztán jött az est legfontosabb díjátadása: az év természetfotósa díjának átadása.

,,Aki a díjat nyerte, nem más, mint..."

Dórival már előre 'megtippeltük': Máté Bence.

Mikor odamentem beszélni Bencével a program után, akkor a következő kérdésemre, mely így hangzott: Mit szólsz, hogy 25 évesen Te vagy a legsikeresebb magyar természetfotós?
Nemes egyszerűséggel ezt válaszolta:
 

,,Hát igen... Össze jöttek a dolgok!" - és egy mosoly.

Szóval... csak ismételni tudom azt, ami tegnap este már oly sokszor elhangzott: Gratulálok és további hasonlóan komoly sikereket kívánok!

   Rengeteg lépcsőfok megtételének eredménye az, amit végre magaménak tudhatok: megjelent nyomtatásban az első képsorozatom!!!

   Az 'alig' 3000 példányszámban megjelenő Pálya magazin adott helyet és lehetőséget, hogy a konferenciákon és rendezvényeken a történéseket képek formájában megörökítsem, majd közzétegyem a magam módján.

   Nagyon örömteli, hogy ma is (mikor siettem a hévhez) mellettem egy lányt megelőzve azt vettem észre, hogy séta közben a magazint lapozgatja, és azon az oldalon volt kinyitva, ahol a képeim voltak. Igazából ez nem jelent semmit, mert az emberek rápillantanak, és tovább lapoznak, de mégis... baromi jó érzés a sajátom vagy másvalaki kezében látni.

Remélem nem kell sokat várni a következő örömteli pillanatra, mikor ismételten egy médiumot tarthatok a kezemben... saját 'gyümölcseimmel' :-)

U.i.: Ezúton szeretnék gratulálni Taki kollégámnak, illetve Linda kolleginámnak, vagy más szóval: barátaimnak a kemény munkájukért és igényes cikkeikért!

   A bejegyzés címe azt hiszem nem túlzás, hisz nemrégiben Brad és Angelina jött el a katasztrófa sújtotta országunkba, most pedig először Robert De Niro is megmutatkozott kis hazánkban, a Nobu étteremnek megnyitója kapcsán. Itt voltam én is, hogy lencsevégre kaphassak néhány érdekes pillanatot :-)

Hihetetlen számú magyar híresség is tiszteletét tette a Kempinski Hotel vörös szőnyegén, mégpedig a Hollywoodi (ám magyar származású) producer, Vajna András (Andy Vajna) meghívására. Az este folyamán megjelent a japán nagykövet is! Mondanom sem kell, hogy mekkora élmény volt mindezt az első sorból nyomon követni, személyesen találkozni, róluk fotót készíteni. Egyik Jó barátomat (név szerint Takit) is sikerült elinvitálni a megnyitóra, így egy pillanatra sem volt unalmas az este!

Rögtön mellettem foglaltak helyet a média 'nagyjai', az RTL Klub és a TV2 is... sőt, Taki barátom olyannyira beleélte magát, hogy sikerült a Duna televízió kamerájával közelebbről is 'megismerkednie' :-) Másik oldalamon pedig a JUJ.hu is igyekezett maradandót alkotni.

Néhány - szép szóval említve - celebet szeretnék említeni aki részt vett a partin: Jáksó László, Horváth Éva, Zimány Linda, Oroszlán Szonja, Szabó Győző, Gesztesi Károly, Geszti Péter, Sebestyén Balázs, Vadon János, Liptai Claudia, Hajdú Péter, Sarka Kata, Hajas László, Csányi Sándor, Hujbert Ferenc, Till Attila, Gönczi Gábor, Friderikusz Sándor... és még mindig sorolhatnám.

Egyszerűen nem tudom eldönteni, mely képeket rakjam itt ki, olyan sok lenne...

ezért a többi kép a Facebook blogos oldalán található!!!

    A cím két megközelítésből is igaz rám. Derültebb vagyok, mert - ha minden a tervek szerint zajlik - akkor vasárnap Robert De Niroval találkozok személyesen, róla fogok képeket készíteni. Ez egy újabb mérföldkő lenne az életemben, mint első Hollywoodi személyiségről készített saját portfolió. Sajnos benne van a pakliban, hogy nem jön össze és mindez csak egy lelkesedés, egy álom volt a részemről, mégis bízom benne, hogy sikerül.

    Másik megközelítésből a derült szó jobban illik a bejegyzés tárgyához, ugyanis lett egy 'fény segédem', egy derítőlapom. Ez az alig 80cm átmérőjű kör alakú derítőlap 5 az 1-ben segít minden körülmény között, ahol a fény szerepet játszik

Közepe egy áteresztő derítőlap, melyre 4 különböző oldal, vagy - ha úgy tetszik - feltét húzható: ezüst/arany/fekete/fehér.

Mindegyiknek megvan a sajátos alkalmazási technikája... ezt kell kitapasztalni :-)

Pénteken egy újabb forgatásunk lesz, egy reklámfilm készítés, melynél előszeretettel fogjuk használni. Az időjárás előreláthatólag nem fog közbeszólni, remélhetőleg más sem.