Újra itt a nyár, és ilyenkor kötelező érvényű a Hungaroringre való kilátogatás. Tavalyi alkalmaktól eltérően most nem a World Series by Renault-ra mentünk el a kis csapattal, hanem helyette az idén első alkalommal megrendezésre kerülő WTCC-re. Szuper élmények és kalandos változatosságok vártak bennünket.
Az előző évi 'izgalmakból' (mely a kameralopást illeti) nem tanultam túl sokat, ugyanis volt nálam Kamera és fényképezőgép is. Azonban úgy véltem, hogy egy fokkal nehezebb a lopás, ha a fényképező a nyakamban, a kamera meg a kezemben/kezünkben volt :-)
Érkezésünkkor arról beszéltünk, hogy: vajon lesz-e baleset, illetve milyen vicces lenne, ha esne az eső ebben a hihetetlen szúrós napsütéses és felhőmentes nappalon. végül mindkettőhöz volt szerencsénk. Michelisz Norbertet megtalálták és bekebelezték a negatív energiák (már ami a második versenyt illeti), ugyanis egy igen látványos balesetnek volt a főszereplője, és rögtön ezután - alig 1 perccel - egy gigantikus jégeső követte, mely piros zászlóhoz vezetett, illetve átázott ruhákhoz. Eltekintve a nedvességtől, lényegében jót tett a nézőknek 2 szempontból is: 1:felfrissült, 2:csúszásokat produkált a vizes aszfalt.
Az eső végre elcsendesedett és pillanatok alatt olyan meleg lett ismételten a felhők mögött előbújó napnak köszönhetően, hogy sajnos nem maradtunk végig a pálya mellett 'szaunázni', hanem az utolsó verseny előtt elindultunk hazafele. Előreláthatólag ez volt az idei egyetlen ring-es kalandunk, melyet nagyon fogok hiányolni. Elképesztő élmény ahogy szívod be a gumifüstöt és a benzingőzt, mialatt a magyar versenytársainknak drukkolnak a nézők... torkukszakadtából.
Utolsó kommentek