Lévay Máté

    Rettenetesen örültem, mikor - 2 évvel később ismételten - megkaptam a megtisztelő felkérést, hogy a Nagy Feró és a Beatrice együttesének képeit én készíthetem el, és ráadásul még szabad kezet is kaptam a fotózás részleteit illetően. Azt hiszem ez az egyik legfantasztikusabb érzés egy olyan személy számára, akinek a foglalkozása a legnagyobb szerelme... nem beszélve arról, hogy a lehetőség is eget rengető a számomra. Imádom, imádom és IMÁDTAM!

    A műtermi fotók mellett fontosnak tartottuk közösen, hogy beltéri elegáns képek is születhessenek magáról a teljes együttesről, és annak tagjairól is külön-külön. Ehhez helyszínül a budapesti Symbol-t kaptuk meg és teremről-teremre jártunk, nagyon izgalmas volt, hogy mennyi lehetőség áll a rendelkezésünkre... de volt egy ősi ellenségünk, bizony. Az idő! Ami aztán telik rendesen, főleg ha jól érzed magad. :-)

    Nagy köszönettel tartozom az együttes tagjainak, hogy mindig eszükbe jutok, ha fotózással kapcsolatos kéréseik merülnek fel. A közös munkát stílusosan egy közös csoportképpel zártuk. Ricse Ricse, Beatrice! :-)

(Köszönet a werk fotókért Bordás Roland barátomnak)

   Különleges volt ez a hétfői nap a stáb számára, ugyanis egy olyan személy jött el hozzám műtermi fotózásra, aki először nagyközönség előtt 2007-ben a Csillag Születik-ben tűnt fel, majd 2009-ben már Ő képviselte hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az a személy, akiről beszélek nem más, mint Ádok Zoli! :)

   Amikor találkoztam Zolival, nem tudtam még, hogy milyen személyiségre számíthatok. A riportok és az interjúk csak részben segítenek hozzá, hogy bármit biztosra megállapíthassuk bárkiről, hisz a 'színfalak mögött' mindenki más, és az az igazi énje. Titkon reménykedtem abban, hogy jól telik majd a délután, de ez nem szimplán jó volt... hanem fantasztikusra sikeredett! Nem számítottam erre! Dolgozni sem volt nehéz, sőt Zolinak rengetg olyan ötlete volt, ami nem szimplán 'rutint' jelentő mozdulat a kamerák előtt, hanem felkészültségét hangsúlyozza.

   A képeken sokkal inkább azt szerettük volna átadni a néző felé, hogy milyen Ő valójában, mikor nem dolgozik, tehát elsősorban nem az énekes oldalát mutatnánk be, hanem a közvetlenebb, hétköznapibb felét, annak is egy elegánsabb és sportosabb vonalát.

  Zoli volt olyan kedves, hogy hozott Nekem egy dedikált lemezt is magával. Rettenetesen jó! :)

   Alig pár napra rá az Irigy Hónaljmirigy két ismert személye, Sipos Tamás és Péter látogatnak el hozzánk! :)

Smink: Rokolya Lili
Haj: Szilvási Ágnes
Lévay Stúdió - Szentendre

  Nemrégiben írtam Enikőről, akit kismamaként örökíthettem meg képek formájában :) A legutóbbi fotózástól számolva eltelt jó pár hónap, és azóta megszületett a gyönyörű Alizka, aki végre anyuja pociján kívül is modellt 'állt' Nekem. :)

   A csöppségek fotózása tényleg egy hálás téma minden fotós és néző számára egyaránt, azonban nagyon nehéz és kitartást követelő feladat. Talán pont ezért tudjuk jobban értékelni, ha sikerül 1-1 kép, mert nem egyszerű ezt megvalósítani. A legnagyobb baj sokszor - az esetleges sírása mellett -, hogy a folytonos mocorgása miatt nehezebb az élesítés. Viszont ha véletlen van egy pici mosoly, az mindent kárpótol :)

   Szerencsém volt, mert Aliz sokkal kitartóbb volt, mint én azt érkezésem előtt gondoltam volna. Arra számítottam, hogy első perctől kezdve a szomorkásabb arcát láthatom, de hála Neki, ez nem így lett :) Így viszont nagyon jó hangulatban telt az egész nap.

   Aki fotósként tevékenykedik - még ha hobbiként is űzi mindezt -, az tudja, hogy mekkora boldogságot okoz, ha egy képét viszont látja egy újságban, legyen szó bármelyikről. Ennél már csak egy szebb van: ha címlapon látja viszont fotóját.

   Tavaly (2011) szeptember-október környékén nekem is részem lehetett egy ilyen örömben, amikor is az egyik helyi lapnak a címlapján láthattam az egyik-másik képemet. Nem egy híres bulvárlapról van szó, vagy egy magazinról, amit mindenki ismer, de mit számít, rettentően örültem neki:

    Pár hete egy újabb örömteli pillanatot tudhattam a sajátomnak, ugyanis egy másik újság címlapját a kezemben tartva mosolyodhattam el egy képet látván. Amikor erről hírt kaptam, azonnal be is szereztem belőle... de a vicces az, hogy ez is körülbelül egy éve van forgalomban. :)

   Az előző hetekben, hónapokban több műtermi fotózásunk is volt, amelynek képeiből csináltam egyfajta válogatást 'műtermi vegyes' címmel. :)

   Életem egy újabb meghatározó pillanatához érkeztem, mégpedig azért mert a kezdetben a szobában tartott fotózásból lett garázsban történő fotózás és mára kinőttem ezt is és elkészült az első saját stúdióm egy teljes szinten :)

A fokozatok:

  Bár műtermi fotózásokat már jóval korábban csináltam, mint mire elkészült volna a stúdió, és magukon a képeken nem látszódott, hogy bármiben is hiányt szenvednénk, de a fotózást a garázsban tartva nem volt az igazi. Olyanra hasonlított, mint Amerikában a kezdő együttesek, akik a garázsban próbálnak! :) A célnak megfelelt, de nem az igazi. Ezért döntöttem úgy, hogy a tetőteret teljes egészében átalakítom és berendezem állandónak a stúdiót, ahol azóta is zavartalanul lehet dolgozni, illetve rengeteg a lehetőség, és már klíma is üzemel. :) Imádom!

   Életem legnagyobb hangulatú munkája és egyben fotózása a 2011 május elseji Beatrice Tabáni koncertjéhez köthető, ami fantasztikus volt, leírhatatlanul szerettem minden percét. Idén ebből az érzésből repetázhattam, ugyanis ismét május elseje lett, Én pedig ismét a Beatrice-nek dolgozhattam :)

  Az a közeg, ami ott fogadott, leírhatatlan. Mindenki szórakozni jött, örömet lelni a zenében és annak minden velejárójában. Emlékszem, hogy tavaly még nagyon zavarban voltam, mikor a színpadra felmenve fotózhattam, sőt már-már rosszul éreztem magam és lámpalázam volt, mikor kinéztem és hihetetlen embertömeget láttam. Amikor pedig hozzászoktam volna, már vége lett az estének. Idén azonban ezt folytathattam és le se akartam jönni fentről. Imádtam a zenét, az irdatlan hangerőt és a fotózást is.

A koncert előtti és utáni pillanatok majdnem olyan izgalmasak tudnak lenni, mint maga az esemény, ugyanis rengeteg emberrel lehet találkozni, akik a média mindennapjaiban részt vesznek. Mondanom sem kell, hogy ezt a részét mennyire szeretem a dolognak. Lehetőség van találkozni kiemelkedő személyekkel, műsorvezetőkkel és zenészekkel.. bár a Beatrice együttese mindent überel :)