Lévay Máté

   Itt van a nyár, itt van újra... de még nagyon az elején járunk, mégis mindenki életébe elhozza a változást, legalábbis hangulat terén mindenféleképpen. Bár én egyelőre nem érzem még a nyarat (pulcsiban ülök) és a vizsgáim is még javában tartanak, a fotózásnak még sem tudok nemet mondani, avagy hátat fordítani. Most sem volt másképp, hisz rám talált Szentesi Márta, és elmentünk a szabadba kicsit 'villogni' :-)

  Margitsziget az utóbbi időben központi szerepet tölt be az életemben, viszonylag gyakran járok oda barátokkal, barátnőkkel, csodás hely. Egyik alkalommal kijelentettem, hogy a csodásan rendben tartott sziget nagyon jó lehetőségeket rejt (már ami a fotózást illeti). Így csöppentünk ide most is.

  Hiába akartam elhitetni magammal, hogy nem turistaként, sokkal inkább ismerős utakon sétálgató srácként érkeztem meg a zöldövezetbe, mégsem voltam közel, hogy eltévedjek, vagy máshol legyek mint ahol én azt gondoltam, hogy vagyok :-). Végül megérkeztünk a szimpatikus helyszínekre.

   Megoszló véleményeim, pontosabban tapasztalataim vannak a modellekkel kapcsolatosan... de egy pillanatra sem a kinézetre, vagy a 'profizmusára' gondolok, sokkal inkább a megbízhatóságra. Sajnos nem egyszerű összehozni 1-1 modellfotózást, mert 'mindig közbe jön valami', ami picit romba dönti a tervet, az aznapot... de Mártival igen szerencsésnek érezhettem magamat :-)

  Nem jellemző rám, hogy bárhonnan is elkéssek, de Murphy törvényéken köszönhetően most ez összejött, és szegény Mártit 15-20 perces késéssel tudtam csak üdvözölni, de Ő rendkívül higgadtan fogadta, sőt! :-) Szóval telis tele vagyok pozitív élményekkel. Remélem még lesz alkalmunk együtt dolgozni!

    Elérkezett a fotózás 2. napja. Látszólag az idő nagyon nem szeretett volna kedvezni, hisz reggel óta esett, később pedig szakadt az eső és ennek hála igen hamar be is sötétedett a későbbiek során. Ennek köszönhetően kicsit feszültebb voltam az átlagnál, ezért a kedvesem és barátnője a hangulatomat egy kis borozgatással próbálták jobb kedvre deríteni. Azt kell mondanom, hogy sikerült :-)

A Beatrice koncert előtt - egy órával - sikerült a kordonok mögé jutni, és a bandatagokkal kihasználni az ingyen evés-ivás igen kedvező lehetőségét. Ha tudnátok, milyen hangulat uralkodik ott! Képzeletben arra gondoltam, hogy a formula 1-es pilótákhoz hasonlóan néma csöndben koncentrálnak, hogy minden a legtökéletesebben alakuljon... de itt mindenki szintet lépet, erre már alig volt szükség, hisz minden megvolt fejben, ami szükséges egy oltári nagy tabáni hangoskodáshoz. Az eső is elállt szerencsére, mely jelentős nyugalomra adott okot, hisz nem kellett attól tartanom, hogy a gép csurom víz lesz.

Kezdetben a színpad előtt a 'fotós árokban' voltam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy van ennél ideálisabb hely, és miért is tétováznék, ha egyszer engedélyt kaptam egyedüliként ahhoz, hogy a zenészek között a színpadon járhassak fel és le. Remek érzés volt határtalanul és szabadon mozogni ott, ahova sokan önerőből próbáltak bemászni. :-)

A korábban említett sötétedés, az eső mellett a második ősi ellenségem azonnal lecsapott, épp ezért rengeteget kattintottam, bízva abban, hogy lesz köztük éles kép hosszú zárral úgy, hogy valamelyest a közönség is látszódjon. Nem volt egyszerű, nem is nevezném tökéletesnek, de ismét tanultam, tapasztaltam, próbálkoztam... és mindenekelőtt nyertem egy felejthetetlen élményt, egy nagyszerű munkát és jó néhány remek embert! :-)

     Egy hosszabb pihenő (és óévbúcsúztató) után elérkezett az újév, és a mókuskerék is újra mozgásba lendült. Az új vakuval tuningolt gépemmel felszerelkezve elindultam hát a MOM parkba, hogy egy idegen - de roppant kellemes és szívéjes - környezetbe kerüljek: egy Thai masszázs szalonba.

Nem tudom kellőképpen felvázolni azt, hogy mekkorát csalódtam a távol-keletiek fogadtatásában. Annyira barátságosak, hogy az eddigi fotózásokat figyelembe véve talán itt voltak a legkedvesebbek velem/velünk. Étellel vártak, így lehetőségem adódott megkóstolni két sajátos ízvilágáknak megfelelő levest, de meg kell hagyni.. valóban csak kóstoló volt. Talán túlzottan is a megszokott ételek pártján állok, és mindenféle újdonság rám negatív hatással van. Jelen esetben a rizsleves szardíniával... majd a tűzet okádós, rákos... és mindenféle tengeri herkentyűvel megspékelt leves nem lett a kedvenc ételeim egyike, de utólag sajnáltam volna, ha kihagyom ezt a 'falatozást'.

A masszázs különböző formációi is távol álltak tőlem, de a talp- és az olaj masszázs igen erős késztetést keltett bennem, hogy akár a holnapi napon visszajöjjek és igénybe vegyem a relaxációs szolgáltatást. A fotózási téma pedig épp ehhez kapcsolódik, hogy az üzletnek saját galériája legyen az ott készült szolgáltatásokat bemutató képekkel, melyben egy fiatal modellhölgy is közreműködött.

Feladatunk végeztével, és az elköszönésünk pillanatában - az ott dolgozó - drága Ellának, és az egész szalonnak köszönhetően 3 ajándékjegyet is kaptam, mely 60-60 perces thai-, olaj- és lábmasszázsra jogosít. Alig várom, hogy kipróbálhassam mindegyiket! :-)