Lévay Máté

    Az Ünnepi Könyvhét évről-évre kerül megrendezésre a Vörösmarty téren, melynek az időpontja idén erre a hétre esett, amely valóban ünnepi alkalommal bír a szempontomból, ugyanis a tegnapi naptól egy olyan fotóalbum került a forgalomba, melyben az egyik saját fényképem is megtalálható. Nagy öröm a számomra, hogy a rengeteg csodaszép és - fotós szemszögből - kiváló képek között a sajátomat is megtalálhatom.

   Egy februári fotópályázaton vettem részt, melynek 'díjazottjai' nem helyezettekre lettek osztva, hanem publikálási lehetőséget nyertek. Szerencsém volt, ugyanis a pályázat határideje előtt (az én órám szerint) 2 perccel még pont el tudtam küldeni 2 képet, és bíztam benne, hogy az egyiket elfogadhatónak tartják ahhoz, hogy a későbbiekben a kezemben tartott könyvben viszont láthassam. Egy kis Isteni szerencsével ez így is történt. :-)

Bár a könyv már megtalálható/megvásárolható a kiadónál és néhány könyvesboltban, a 'közönségnek' ténylegesen csak június 19.-én kerül bemutatásra, ünnepélyes keretek között.

    4. órája csak újra, csak újra és csak újra pörög a lemez a lejátszóban, mely a Vidámság és Rock & Roll névre hallgat. Őrületes, annyira tetszik, hogy nem tudok betelni vele. Egy kósza pillanatomban meg kinyitom a tokot, elkezdem lapozgatni a kis füzetet és vidámság tölt el, miközben arra gondolok: mekkora élmény volt ezeket a képeket elkészíteni! Jó érzés volt kicsit a Beatrice fotósának lenni, ezt a következtetést kell, hogy levonjam. :-)

    Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, jobbat álmodni se tudtam volna, mint hogy az album összes képének elkészítéséhez engem kérjenek fel... a lemeztől, a borítófotókon át egészen a hátlapig. Ez még csak az egyik fele, ugyanis a boldogság második fele ott kezdődik, hogy (az engem illető részével) a Beatrice tagok is elégedettnek tűnnek, azért ez remek érzés! Másfelől pedig olyan embereket ismerhettem meg (de tényleg!), akik fantasztikusak, talán ez a legdrágább kincs a számomra.

    Úgy gondolom ezzel itt nincsen vége, ugyanis az elmúlt napok egyikében Nagy Feró lánya, Nagy Gaby keresett meg azzal hogy készítsek Nekik koncertfotókat az elkövetkező koncertjeiken. Remélem ez a 'hullám' nem ér itt véget, hanem előnyt tudok kovácsolni ebből a fergeteges 'kezdésből', melyet még mindig tanulószinten művelek, hisz - aki látott egy-egy fotózás előtt - láthatja, hogy toporzékolok, járok fel s alá és mindeközben azzal időzök el fél órákat, hogy beállítsam a gépet.

   Nem tudok mit tenni, egyszerűen élvezem ezt.. mindezt amit csinálhatok. Elképesztő érzés, mikor valaki velem együtt élvezi a végeredményt, és majdnem annyira tud örülni neki, mint saját magam... azt hiszem emiatt csinálom azt, amit csinálok. Ahogy a kiállításomon is elhangzott: A hobbim a munkám :-)

Szívből köszönök mindent a barátaimnak: a Beatrice tagjainak!!!

   A Zsigmond Király Főiskola által tervezett, majd megrendezett konferenciák csak jönnek-mennek. Szerdán a HR oktatásról volt szó, mely az előadás témáját tekintve engem nem igazán érintett, azonban mint 'fotósnak' nélkülözhetetlen volt a megjelenésem. Néhány ott készült kép: