Lévay Máté

   Az idő egyszerűen elképesztően szép és a hőmérséklet is ekkor a legkiválóbb (nincs túl meleg, se túl hideg). Ennek köszönhetően elmentem kicsit fotózgatni.

Ez a cica igen kíváncsi volt, mit kuporgok a sarokban, kezemben egy 'izével' amit felé tartok. Sokáig nem tudtam lencsevégre kapni, hamar elszaladt az ijesztő és szokatlan eszköz és személy látványától, így én is tovább álltam és lenéztem a Duna-partra. Ez a látvány fogadott:

Sajnos a szép időnek köszönhetően a turistákkal együtt a szemetelés is megnőtt. Ez a felelőtlen és nem éppen környezettudatos életmód egy elég szomorú probléma. Ha lehetőségünk van rá, akkor tegyünk ellene a környezetünk megóvásának érdekében.

   Turáni Gergely barátom meglepett egy, saját magamat és a 'csöppségemet' ábrázoló képpel. Igazán szellemes, nagyon tetszik! :-)

    Igen szokatlan, többitől merőben eltérő témában készültek képek a mai napon, mely nem mondható a legjobban sikerült fotózások egyiknek, azonban igen kalandos és szórakoztató volt azt várni, mikor lőnek le minket az erdő szélén, vagy visznek el bilinccsel a kezünkön.

Azt hiszem régen éreztem ilyen jól magam, földre zuhantam sokszor a nevetéstől, ugyanis a gázmaszk alatti illetőt igen nehéz megérteni, illetve egy-két mondat vagy szó inkább hangzott Vuki nyelven, mint emberin.

Eredeti téma más lett volna, azonban a tavaszi időjárásnak köszönhetően annyi ember rohangászott a városban, hogy erre nem volt mód és lehetőség... félő, hogy Szentendre turizmusa igen csak visszaesett volna, de az is lehet, hogy épp fellendült volna :-)

    Minden főiskolás és egyetemista életében a legfontosabb és legvidámabb momentum maga a diplomaosztó, melynek ideje a szerencsésebbeknek előbb vagy utóbb elérkezik, amint a 'gyümölcs' megérett... Ritkán adatik meg az embernek, hogy egy diplomaosztónak másodévesen részese lehessen, mégis vannak ritka és szerencsés kivételek szerény személyemben, még ha nem is én kaptam kézbe a díszes oklevelet, közismertebb nevén: diplomát.

Két ünnepélyes átadó/osztó volt, melynek az első felvonása igen 'nyomulósra' sikeredett, ugyanis annyira sok ember szeretett volna bejutni az Európa terembe, hogy szinte már heringnek éreztem magamat... de lassan kimásztam a konzervből és minden rendben lett.

A második felvonás sokkal idillibb és családiasabb volt, kevesebb emberrel, hallgatóval és hozzátartozóval, melynek eredményeképpen könnyebben tudtam én is mozogni a sorok között, bár szinte hallottam a szidást, mely nekem szólt a kamerák kereszttüzén át történő Rambozásomért.

(Első elhelyezett plakát a PMK falán)
 

Azt hiszem a mai nappal jött el annak az ideje, hogy hivatalosan is közzé tegyem a 'hírt', miszerint 2010.02.27-én kerül megrendezésre az első fotókiállításom megnyitója kis városomban: Szentendrén.

Rengeteg köszönetet kellene (és kell is) mondanom mindazoknak, akik nem kevés időt nem sajnálva megszervezik ezt az egészet, illetve anyagilag is támogatják a megnyitót. Mivel nem is sejtettem, milyen ötletek suhannak a háttérben, ezért hatalmas meglepetés volt, mikor János barátom azt mondta: szeretnék neked egy képkiállítást megnyitóval, kis beszélgetéssel szervezni. Tán nem szégyen azt állítani, hogy a torkom összeszorult, ugyanis a képekkel bármilyen összefüggésben álló dolgok a szó szoros értelmében meghatnak (hát még ha egy saját kiállításról van szó).

Bár rettegek a gondolattól, hogy Ti (mint esetleges látogatók) milyen véleménnyel mentek haza a kiállításról... mégis lelkes vagyok, melyhez igen erősen hozzájárul a háttérben dolgozó személyek munkássága, kitartása.

Pár szót a programról:
A korábban említett február 27.-i vasárnapon 18:00 kor lesz a megnyitó a Mythos Café-ban (Bogdányi utca 40.) TÉRKÉP, melyet egy hangulatfokozó beszéddel kezd az egyik (még számomra is teljes homályban levő) vendég, majd ezt követően az est házigazdájával, a megnyitó rendezőjével lesz egy rövid, körülbelül 20 perces beszélgetésem. Ezt befejezően szeretnék pár szót szólni, majd teret adni a képek megtekintéséhez.

Bízom benne, hogy mindenki talál legalább egy képet, melyben fantáziát lát (olyannyira, hogy akár el is vinné magával a fotót a kiállítás végén (márc.27 - ajándékomként ), illetve remélem, hogy lehetőségem adódik sokatokkal beszélgetni, és köszönetet nyilvánítani azért, hogy tiszteletét tette és emelte az est fényét...

Szeretnék sok-sok barátomnak (így Neked is) meghívót adni, melyet a héten el is kezdek.
Szeretettel várok mindenkit! :-)
 

    A ZsKF-es rendezvények igen elsűrűsödtek (legalábbis ami a február hónapot jelenti), melynek legutóbbi állomása a Kína konferencia volt.

Igen sokan érkeztek az előadás-sorozatra, mely nem is meglepő, hisz elképesztő prezentációkat tartottak az előadok.