Lévay Máté

    A kiállítással már most elértem a célomat, hisz csalódhattam emberekben, csalódhattam hozzáállásokban... de csak is pozitívan!!! :-) Köszönöm a családnak, a barátoknak, az ismerősöknek és az ismeretleneknek (egyszóval mindenkinek)!

Még egy ilyen kis (és viszonylag szűkkörű) eseménynek is akadnak támogatói, akik leveszik az ember válláról a terhet (főleg anyagit) melyet ugyancsak nem győzök megköszönni (Csevej-kulturális est ; Zsigmond Király Főiskola ; Mythos Café)

Mai nappal egy újabb kis réteg jelent meg, melyet 'médiatámogatóként' nevezek meg: az I love Szentendre oldala, illetve a Zsigmond Király Főiskola, illetve (remélhetőleg) valamelyik szentendrei lap.

Elfelejtettem eddig közzétenni a mobilszámomat, melyet most pótolok: 06-70/539-0105
Akárkinek akármilyen kérdése merülne fel (akár ma, akár aznap), annak nagyon szívesen válaszolok :-)

Először is meg szeretném köszönni szépen mindenkinek az érdeklődést, illetve a visszaigazolását a megnyitóra való eljövetelével kapcsolatosan! :)

Azt tanácsolnám azoknak, akik nem tudják merre található a kávézó, hogy nézzék meg a google térképén keresztül a helyszínt, mely igen sokat segít (főleg, aki egyáltalán nem ismeri Szentendrét):-)

Akik HÉV-vel jönnek Szentendrére, azoknak megterveztem a gyalogosútvonalat az állomástól a kávézóig:

TÉRKÉP

(Első elhelyezett plakát a PMK falán)
 

Azt hiszem a mai nappal jött el annak az ideje, hogy hivatalosan is közzé tegyem a 'hírt', miszerint 2010.02.27-én kerül megrendezésre az első fotókiállításom megnyitója kis városomban: Szentendrén.

Rengeteg köszönetet kellene (és kell is) mondanom mindazoknak, akik nem kevés időt nem sajnálva megszervezik ezt az egészet, illetve anyagilag is támogatják a megnyitót. Mivel nem is sejtettem, milyen ötletek suhannak a háttérben, ezért hatalmas meglepetés volt, mikor János barátom azt mondta: szeretnék neked egy képkiállítást megnyitóval, kis beszélgetéssel szervezni. Tán nem szégyen azt állítani, hogy a torkom összeszorult, ugyanis a képekkel bármilyen összefüggésben álló dolgok a szó szoros értelmében meghatnak (hát még ha egy saját kiállításról van szó).

Bár rettegek a gondolattól, hogy Ti (mint esetleges látogatók) milyen véleménnyel mentek haza a kiállításról... mégis lelkes vagyok, melyhez igen erősen hozzájárul a háttérben dolgozó személyek munkássága, kitartása.

Pár szót a programról:
A korábban említett február 27.-i vasárnapon 18:00 kor lesz a megnyitó a Mythos Café-ban (Bogdányi utca 40.) TÉRKÉP, melyet egy hangulatfokozó beszéddel kezd az egyik (még számomra is teljes homályban levő) vendég, majd ezt követően az est házigazdájával, a megnyitó rendezőjével lesz egy rövid, körülbelül 20 perces beszélgetésem. Ezt befejezően szeretnék pár szót szólni, majd teret adni a képek megtekintéséhez.

Bízom benne, hogy mindenki talál legalább egy képet, melyben fantáziát lát (olyannyira, hogy akár el is vinné magával a fotót a kiállítás végén (márc.27 - ajándékomként ), illetve remélem, hogy lehetőségem adódik sokatokkal beszélgetni, és köszönetet nyilvánítani azért, hogy tiszteletét tette és emelte az est fényét...

Szeretnék sok-sok barátomnak (így Neked is) meghívót adni, melyet a héten el is kezdek.
Szeretettel várok mindenkit! :-)
 

    A ZsKF-es rendezvények igen elsűrűsödtek (legalábbis ami a február hónapot jelenti), melynek legutóbbi állomása a Kína konferencia volt.

Igen sokan érkeztek az előadás-sorozatra, mely nem is meglepő, hisz elképesztő prezentációkat tartottak az előadok.

    Bár nem volt olyan rég, mikor érettségiztem, mégsem emlékszem már szinte semmire. Sejtem, hogy most sokan egy igen komoly agyi rendellenességre gyanakszanak, amiért alig rémlik ez az idegtépő időszak. Gyógyír lehetett volna erre az, ha olyanból is érettségizem, amit szeretek... mondjuk médiából, vagy mozgóképből. Meglepő módon most picit belecsöppentem ebbe az érettségi-lázba, mozgókép tárgyból... Hogyan lehet ez?

Unokaöcsém megkért, hogy segítsek neki kisfilmet forgatni, mely az érettségi beadandója lesz. Ennek a vizsgafilmnek a forgatásához láttunk neki a mai napon, de közel sem lettünk kész. Bíztam benne, hogy pár óra alatt ezt a 2-3 perces videót elkészítjük, de igen alábecsültem ezt az időt... még pár kell a végső befejezéshez. Bízom benne, hogy tetszeni fog a tanároknak, vizsgabiztosoknak és nem 'kapunk' 5-ös alánál rosszabbat :-)

    Az utóbbi év elég gyatrának mondható fotópályázati lehetőségek szempontjából, azonban az idei év igen 'gazdagra' sikeredett. Nem tétovázok, szeretem a versengést, ezért minden lehetőséget megragadok. A mostani ilyen pályázat a 'kávé' fotóinak pályázata. Íme, a mai termés:

    A vasárnap esték általában igen rosszul szoktak eltelni, ugyanis az ember agya akaratlanul is azon zakatol: holnap hétfő, újból egy nehéz hét veszi kezdetét. Azonban ez a vasárnap más volt mint a többi... meglepetés ért.

Egy csendes kis szentendrei kávézóba mentem el Janó barátommal, akivel hosszas beszélgetésem után egy erős témaváltás történt. János - mint a Csevej est házigazdája - egy oklevelet nyújtott át, mellyel köszönetet nyilvánított az operatőri munkálatokért. Aki ismer, annak mondanom se kell, mennyire tudok örülni ilyenkor, hisz oklevél-függő vagyok, vagyis szárnyalni kezdek, ha kapok egy ilyen és ehhez hasonló 'papírt'. Ezzel azonban közel se volt vége a meglepetésnek...

Talán nem szégyen azt állítanom, hogy pár pillanatig a könnyeimmel küszködtem, mikor elmondta a jövőbeli terveit, melyben szerepet játszom.

Hogy mi volt ez a megható, közeljövőbeli terv? Azt csak hétvégén árulhatom el, remélhetőleg konkrétumokkal... azonban el kell mondanom azt, hogy Ti (kedves barátaim) fogjátok a főszerepet játszani, ezért mindenkire tiszta szívből számítok. :-)