Lévay Máté

   Az idő egyszerűen elképesztően szép és a hőmérséklet is ekkor a legkiválóbb (nincs túl meleg, se túl hideg). Ennek köszönhetően elmentem kicsit fotózgatni.

Ez a cica igen kíváncsi volt, mit kuporgok a sarokban, kezemben egy 'izével' amit felé tartok. Sokáig nem tudtam lencsevégre kapni, hamar elszaladt az ijesztő és szokatlan eszköz és személy látványától, így én is tovább álltam és lenéztem a Duna-partra. Ez a látvány fogadott:

Sajnos a szép időnek köszönhetően a turistákkal együtt a szemetelés is megnőtt. Ez a felelőtlen és nem éppen környezettudatos életmód egy elég szomorú probléma. Ha lehetőségünk van rá, akkor tegyünk ellene a környezetünk megóvásának érdekében.

   Turáni Gergely barátom meglepett egy, saját magamat és a 'csöppségemet' ábrázoló képpel. Igazán szellemes, nagyon tetszik! :-)

Íme, az első képeim a két számmal nagyobb fotóstáskáról :-)

    Körülbelül egy hónapja feladtam egy hirdetést, melyben az akkori fotóstáskámat árultam, annak ellenére hogy tökéletesen meg voltam vele elégedve. Egyetlen szépséghibája volt, mégpedig a mérete.

    Utóbbi időben igen gyakran előfordult, hogy a suliba is mindösszesen a fotóstáskát és a gépet viszem magammal, de más eszközt, taneszközt már nem, mert nem fért el a táskába semmi, de ezért külön még egy táskát se szerettem volna vinni. Arról nem is beszélve, hogy 1-1 konferencia/megnyitó 5-6-7 órás, és igen nehéz kibírni éhen és szomjan.

    Nem gondoltam volna, hogy ennyiért (amennyiért meghirdettem) bárki is jelentkezne a tatyóért, de az egyik srác jelentkezett, melynek következtében a táska megnézését követően azonnal el is vitte magával, hisz látta: tökéletes állapotú. Innentől nem volt kecmec, keresnem kellett magamnak egy másikat. Úgy döntöttem, hogy ez a 'család' tökélestesen megfelel, csak nagyobb testvérét kell megrendelnem. Így is tettem, mára már 'együtt is élünk' :-)

Pár nappal a Pálya magazin megjelenése előtt csiripelték a madarak, hogy lesz egy kis meglepetés a számomra a soron következő Pályában. Ahogy ígérték, a meglepetés nem maradt el: apró, de mégis nagy jelentőségű iromány nézett vissza rám rögtön a 2. oldalon, majd mikor már befejeztem a lapozgatást, és épp elrakni készültem a magazint, az utolsó oldalon megláttam a kiállítás plakátját, melynek köszönhetően nagyon jó érzés ragadott magával, már csak azért is, mert megtisztelve éreztem magamat, hogy Linda irománya mellett kaphattam helyet. :-)

A főiskola rendezésében első alkalommal tartott előadást Novák András a jelenleg igen aktuális Líbiai helyzetről, de visszamenőleg Afganisztánról és Haitiről is szó esett. Elsősorban képeket mentem készíteni a terembe, de talán ez volt az első alkalom, mikor ténylegesen nagyon kevés fotó készült, hisz fontosabbnak tartottam ha leülök és Én is figyelek. Novák úr igen felkészült volt és rengeteg tapasztalatot osztott meg velünk, de szükség volt bizonyos előismeretekre is, mely néhol hiányos volt a részemről. Bízom benne, hogy a gyilkolás, öldöklés és tüntetés nem tart sokáig, hisz a bemutatott képsorok igen elrettentőek voltak, senki nem érdemli meg ezeket a körülményeket.

    Igen szokatlan, többitől merőben eltérő témában készültek képek a mai napon, mely nem mondható a legjobban sikerült fotózások egyiknek, azonban igen kalandos és szórakoztató volt azt várni, mikor lőnek le minket az erdő szélén, vagy visznek el bilinccsel a kezünkön.

Azt hiszem régen éreztem ilyen jól magam, földre zuhantam sokszor a nevetéstől, ugyanis a gázmaszk alatti illetőt igen nehéz megérteni, illetve egy-két mondat vagy szó inkább hangzott Vuki nyelven, mint emberin.

Eredeti téma más lett volna, azonban a tavaszi időjárásnak köszönhetően annyi ember rohangászott a városban, hogy erre nem volt mód és lehetőség... félő, hogy Szentendre turizmusa igen csak visszaesett volna, de az is lehet, hogy épp fellendült volna :-)