Lévay Máté

   Morrison's 2-ben félrészegen igen sokszor jártam már kikapcsolódni, de most józan állapotomban még az épület megtalálása is kihívás volt a számunkra. Biztos vagyok benne, hogy ha elszürcsöltem volna 1-2...5-6 felest, akkor hamarabb megtaláltam volna a főbejáratot, mint így bő negyed óra után. :-) A megszokottól eltérően most nem padlótámasztási céllal jöttem a szórakozóhelyre, hanem a Hooligans sajtótájékoztatójára...

   Új lemezük bemutatóját tartották a srácok, és egész kellemeset csalódtam bennük, és a zenei stílusukban. Tény, hogy nem vagyok a Királylány című daluk megszállott hallgatója, de úgy jöttem el a végén... hogy akár még az is lennék. Nem tudom, hogy a hangzás volt az, ami kiváltotta belőlem a zenei tetszésüket, vagy valami más... de egy biztos, hogy nem az alkohol volt.

Az interjú része számomra szokatlan volt az eddigiekhez képest. Bár a kérdezz-felelek megvolt, de eddig nem úgy történt, hogy leültek mindenkivel szemben és felemelt kézzel jelezhetted mondanivalódat, hanem külön, négy szem között kérdezhettél... Sebaj, nem jelentett problémát, sőt! Nekem ez a 'jelenség' is nagyon tetszett.

További képek a Blog Facebook-os oldalán.

    A szobám már sok mindennek és sok mindenkinek adott helyet, azonban stúdió még nem készült belőle. Ez úgy nézett ki, hogy az ágyam feletti fali kép tartotta a hátteret (ágylepedőt), a reflektor egy steklámpa volt - amely elé egy derítőt tettem -, a másik fényforrás pedig egy asztali lámpa volt egy 100 wattos izzóval. Majdnem hogy biztos vagyok abban, hogy ehhez fogható sufni-stúdió máshol nemigen található.

Ez a bejegyzés főleg a férfiakhoz állhat közelebb, ugyanis a mai téma a félakt készítés volt -valamivel elegánsabb formában-, amihez találtam egy szuper és kézséges modellt. Utólag is köszönöm neki a közreműködést, de azt kérte, hogy a nevének közzététele nélkül tegyem ezt :-)

Picit meguntam, hogy a butikok polcain meztelen férfitestek fekszenek naptár formájában, ahelyett hogy helyet adnának a női gyönyörök előtt is. Nos, nekem ez lenne a fali naptáram.

Ha valaki nem elégedett meg ennyi képpel, akkor a többi kép a Blog Facebook-os oldalán elérhetővé válnak a Vasárnapi naptól!

   A főiskola tárt karokkal várta azokat az érdeklődő diákokat, akik fontosnak tartják az egészséges életről szóló tájékozódást. Lehetőségünk adódott a dohányzásról, a műételekről, illetve a drogok káros és veszélyes tulajdonságairól pontosabb tudást szerezni.

    Emberfeletti képességre tettem szert a tegnapi konferencián. Egy időben két helyen történő fotózás igencsak emberfelettinek tűnik. Hála a két terem közelségének, pár másodperc alatt tudtam kóborolni egyikből a másikba, így nem volt probléma :-).

   Megszokottól eltérően egy picit "meg volt kötve a kezem", ugyanis a konferencián történő fotózással egy időben forgatás is volt a teremben, mely kevésbé tette lehetővé a szabad mozgást, tehát viszonylag fix volt a hely, ahol 'kiélhettem magamat'... de hát erről szól ez az egész: sosem unalmas a munka, mindig egy picit változatos :-)

4 napos lázzal fűszerezett hetemet töltögetem, melyre már igen régen volt példa. Ilyenkor nem csak testileg, de lelkileg is lelombozódok rendesen, hisz a semmittevésnél kevés haszontalanabb dolog létezik. Ilyenkor néhányan azzal nyugtatnak, hogy a rossz után csak jó dolgok jöhetnek. Ez éppenséggel bejött :-)

Csörög a telefon, egy hetvenes szám. Hangom nincs illetve a hallásom se maximális, ezért csak a következő szavakat értettem meg: Sport Auto... nyeremény... odaadnám... 10 perc.

Hát több se kellett, már az ablak előtt toporzékoltam, mint kisgyerekek a mikulást várva. Az a 10 perc felért újabb 3 hónappal.
A fickó a kezembe nyomta a csomagot, majd ezt mondta: Hát mit csinált maga? Tudja hogy ez a legnagyobb csomag?

Bent kinyitottam, és azt hiszem mondanom se kell, hogy a két - szerintem igen szép - oklevélnek örültem a legjobban, hiszen... talán ez a legnagyobb elismerés egy kezdő fotós számára, amikor ránézek és egy fotógráfus (mint a zsűri elnöke) az aláírásával hitelesíti döntését (gondolom) szakmai szemszögből...

A két kategória győzelemért mindenből kettőt küldtek: póló, zsák, toll, Renault embléma, bevásárló érme, jegyzettömb.

Egyszóval a lázam örömlázba ment át, és azóta a közérzetem is a tetőfokára hágott. Jövő héttől folytatás :-)
 

   Napok óta az átlagos alvással töltött óráim száma alig haladja meg az 5-öt, így igen nehezemre esik, mikor mennem kell ide vagy oda. Úgy döntöttem egy picit visszaveszek a tempóból...

   Tegnapi konferencián való részvétemet egy apró késéssel kezdtem, de különösebb problémát szerencsére nem okoztam.

   Este hazaérve máris nekiláttam a képek utómunkálataihoz, ugyan is aznap este el is kellett küldenem. Ennek a szokatlan gyorsaságnak az oka az volt, hogy - 3 médium előre jelezte - azonnal felhasználnák a képeimet saját weboldalaikon.

   Remélem találtak olyat, amelyik megtetszett Nekik :-)

   ...ez a mondat épp idejében hangzott el, amikor is Máté Bencét több mint 10 alkalommal hívták ki a színpadra, hogy átvehesse első helyéért járó díját a Természettudományi múzeumban. Ezen a díjátadón jártunk mi is...

Mikor megérkeztünk kolléganőmmel, Dórival az ismeretlennek tűnő múzeumba, nagyon meglepődtem.

,,Én itt már jártam!"
 

Jó néhány évvel ezelőtt egy kiállításon voltam itt, és csodás érzés volt, mikor villanásszerűen jelentek meg a fejemben a pillanatképek, első látogatásomról... no mindegy. Szóval bementünk egy igen nagy helységbe, ami telis-teli voltak képekkel. Javarészt Máté Bence készítette őket, aki talán most éli át karrierének legmeghatározóbb szakaszát, csupán 25 évesen.

Mikor elkezdődött a 12 kategória egyenkénti első 3 helyezetnek díjátadása, igen hamar unalmassá vált:

,,Az első díj nyertese Máté Bence... A következő díj nyertese Máté Bence..."

Aztán jött az est legfontosabb díjátadása: az év természetfotósa díjának átadása.

,,Aki a díjat nyerte, nem más, mint..."

Dórival már előre 'megtippeltük': Máté Bence.

Mikor odamentem beszélni Bencével a program után, akkor a következő kérdésemre, mely így hangzott: Mit szólsz, hogy 25 évesen Te vagy a legsikeresebb magyar természetfotós?
Nemes egyszerűséggel ezt válaszolta:
 

,,Hát igen... Össze jöttek a dolgok!" - és egy mosoly.

Szóval... csak ismételni tudom azt, ami tegnap este már oly sokszor elhangzott: Gratulálok és további hasonlóan komoly sikereket kívánok!