Lévay Máté

   Advent első vasárnapján sokféle módon lehetett eltölteni az időt. Én jobb elfoglaltságot és lehetőséget nem is kaphattam volna, mint hogy 4 csodás nővel dolgozzak együtt egy fotózáson. Nincs okom a panaszra, jobban sikerült az egész nap, mint vártam!

   Mikor Mészáros Vivien vázolta számomra az alapkoncepciót és a résztvevők számát, azután volt jó pár álmatlan éjszakám. Talán sosem éreztem magam ennyire zaklatottnak egy fotózás előtt, mint ezen... de ugyanakkor meg nagyon foglalkoztatott is a dolog, azonban féltem a ténytől, hogy nem 1 vagy 2 modellel kell fejben gondolkodni és komponálni, hanem 4-gyel. Ez volt az igazi kihívás, de ettől függetlenül vártam a vasárnapot és az eredményt.

   A fotózás helyszínének megszervezésére szabad kezet kaptam, így kerestem meg két nagyon kedves fotós kollégámat, akiknek jóvoltukból megkaptuk az Artbalance stúdióját, illetve Barbi és Barnabás mindvégig segítettek Nekünk a fotózás alatt. Hatalmas köszönet ezért! :-)

    Tehát elérkezett a vasárnap 11 óra, és a találkozási pontnál tudatosodott csak bennem: Te jó Isten! Mennyien leszünk? 4 modell, 2 sminkes, 2 fodrász, Barbi és Barnabás, mint segédek, illetve jómagam. Szerencsére a lakás igen nagy szobákkal rendelkezett, így nem jelentett senkinek sem problémát az eddigiektől jóval nagyobb számú stáb folyamatos munkája.

   A sminkek és hajak elkészítésénél főleg igaz az, hogy jó munkához idő kell. Ez megvalósult, mert körülbelül 3 óra volt ezek elkészítése, azonban nagyon szép munkát végeztek a lányok, név szerint: Király Valéria, Kirják Enikő - a sminkesek, és Hajnal Noémi, Hegyes Döníz a fodrászok. Miután elkészültek a modellek, nekiláttunk a munkálatok rám eső részének: a fotózáshoz :-)

      A legelején úgy érzetem, hogy nem csak bennem volt kellő izgatottság, hanem Molnár Dalmában, Pálfi Henriettában, Albert Dorkában és Mészáros Vivienben is egyaránt, mivel mindenki számára volt valami új ebben az eseményben... így ez teljesen érthető és már-már megszokott, azonban ahogy haladt az idő, úgy készültek el a jobbnál-jobb képek és egyre jobban élveztük mindannyian.

   Fotózásunk vége felé közeledbe viszont szépen lassan mindenki elfáradt és a kezdéstől a végéig 6 óra alatt igen meg is éheztünk, így pedig egyre jobban vesztettük el a lelkesedésünket... ami rám nézve azért nem volt szerencsés, mert pár órával később már egy másik rendezvényre kellett mennem fotózni, de az indulás előtt úgy érzem: elalszom... azonban szép lassan átestem a holtponton :-)

További képek hamarosan felkerülnek a www.levay-mate.hu galériájába, amit azt hiszem érdemes lesz böngészni, már csak a lányok miatt is! :-)

Hálás köszönet még egyszer a stúdióért, a felszerelésért a www.artbalance.hu-nak, a WERK fotókért és közreműködésért Rozmán Barbarának, illetve Lévai Barnabásnak!

    A rendezvénysorozatok után elérkezett a vasárnap: a pihenés napja... de nem Nekem :-) Felesleges energiáimat 2 fotózással csillapítottam, témában és személyben is szó szerinti egymást követő váltásban. Kezdetben egy nagyon kedves és (képekkel bizonyítottan) csinos csoporttársnőmről készítettem képeket, utána az este és majdan éjszakába torkoló második fotózás egy félakt/reklám szerű fotózásba ment át. Lássunk ezekről pár képet:

   Elképzeléseim a "Héé... ez háttérkép gyanús kép!" kifezezésen alapult, vagyis hogy letisztult, de mégis valamilyen témát körülölelő képek szülessenek, akár 1-1 terméket reklámozva vele. Az elején még kis szolid beállás, faltámasztós egyszerűbb fotók születtek, de valami hiányzott belőle... a dögösség, a vadság. Próbáltuk orvosolni:

   A jókedv kétségtelenül megvolt, de úgy éreztük, hogy egy finom whisky és pezsgő közreműködésével - az egyébként is hiányos - gátlásainkat teljesen 'levetkőzzük', majd folytatjuk tovább a munkát... egy ideig, aztán azt vettem észre hogy a gép már nincs a kezemben és Lenkével közös képeket kattintgatnak rólunk... ki érti ezt? :-)

Idővel előkerült a ventilátor, melyet a haj lágy lebegéséhez használtunk, hogy legyen egy kis mozdulata, mozgása a képnek, illetve előkerült a HELL energiaital is, és megpróbáltuk a terméket egy dögös nővel 'eladni'. Hogy sikerült-e azt majd a visszajelzésekből fogom levonni. Alapjába véve nem ez volt a cél, de jó ötletnek találtuk és érdekes próbálkozásnak.

Egyre inkább rájövök, hogy mennyire szeretem a fotózásokat. Amíg korábban csak a képekért, addig mostanra márt magért a hangulatért is. Hihetetlen jókedvűek, felszabadultak és Önmagunk lehetünk mindannyian, akik részt vesznek egy ilyen és ehhez hasonló fotózáson, akár modellként, fotósként vagy más stábtagjaként.

    Gellért-hegy... rég óta csábított, hogy rátegyem a lábam. A fotózás előtt napokkal le akartam menni 'terepszemlére', azonban vagy valamilyen elfoglaltság nem tette lehetővé, vagy az időjárás volt kevésbé kedvező hozzá, így a fotózás napjára hagytuk a nézelődést. Sok-sok fotósnak a szívében erős érzelmeket táplál a Gellért-hegy, de nekünk valahogy nem volt olyan szívélyes a 'találkozás'... hála az időjárásnak :-)

   Napokkal a fotózás előtt már többet néztem az időjárás előrejelzést, mint bármilyen más oldalt a világhálón... teljes volt a bizonytalanság az időjárást illetően. Végül elérkezett a csütörtök, elindultunk és rögtön az érkezésünkkor elkezdett szakadni az eső. Nem volt túl megnyugtató, de nem riadtunk meg, csak kerestünk egy viszonylag esőmentes helyet, ahol Nagy Kinga modell 2 órás kifinomult sminkeléséhez Bartos Anita nekiláthatott. Ámulatba ejt, hogy amikor már úgy gondolom, hogy nem lehet szebb sminket varázsolni, - hanem csak rontani - akkor Anita szívét-lelkét beletéve még gyönyörűbbet alkot. Nem tagadom, szerencsés helyzetben vagyok, hogy a stáb tagjaként Ő is részt vett a fotózáson.

   Amikor minden és mindenki elkészült - illetve felkészült - a kattintgatásra, akkor még inkább rákezdett az eső és elkezdtünk igen erősebben vacogni a hidegtől... még a leheletünk is látszott -> kicsit 'aggódni kezdtünk'. Sajnos megfordult a fejemben az is, hogy ha Anitának nem lett volna ennyi munkája benne, akkor elnapoljuk a kegyetlen időjárásnak köszönhetően, hisz nem éri meg, hogy másnapra mindenki lebetegedjen, hihetetlenül kiszolgáltatottak voltunk az időjárásnak. Aztán jött az Isteni közbeavatkozás: az eső elállt.

 Abszolút a legjobb időben kezdett javulni a helyzet, végre nekiláthattunk annak, ami miatt szerintem mindenki megszenvedett. Végül nagyon jó kedvvel és nyugodtsággal élhettünk annak, amit szeretünk, ami (remélhetőleg egyre inkább) már hivatássá válik...

(A WERK fotóért hatalmas köszönet Bordás Rékának :-) )

    Mindenki örömére az irdatlanul nagy hőség ellenére is sikerült összeegyeztetnem egy fantasztikus modell fotózást a városligetben, melyen azt hiszem, hogy mindenki jól érezte magát, aki csak részt vett rajta :-)

   A csapat 5 tagú volt: A modell: Bozsó Lilla; a sminkes: Bartos Anita; és a fotósok: Bordás Roland, Bordás Réka és Jómagam :-)

   A Városliget régóta csábít, és valóban pompás helyszínnek bizonyult, melyet egy 'kevés' - nyárias színű - sminkkel megbolondítva és a gyönyörű modellünkkel közreműködve kiválóan tudtuk érzékeltetni a nyár kezdetét, a hangulatot, a jókedvet. Ez volt maga a cél, az elvárás mindenkitől...

    A smink elkészülte után nekiláttunk a fotózásnak és szinte az egész liget zajos lett tőlünk... vagyis a kattintgatásoktól és az instrukciók elhangzásától. Fényekkel picit játszva felváltva derítettünk, és közben körbenézve szemlélhettük a körülöttünk állókat. Volt, aki megállt mellettünk és nekiállt hozzánk hasonlóan fotókat készíteni, de volt olyan is aki csak állt, és érdeklődően nézett bennünket.

(Köszönet a WERK fotóért Bordás Rékának)

  Olyannyira élveztem ezt a napot, hogy felpezsdülve egy játék (szerűt) találtam ki, melyen bárki részt vehet és Nekem is sokat segítene, azonban nem üres kézzel hálálnám meg.

Azok között, akik megosztják a blognak a facebook-os oldalát, azok között egy Budapesti szabadtéri fotózást (természetesen SMINKES KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL) szeretnék felajánlani... és a készült képeket a kisorsolt szabadon felhasználhatja. A kisorsolt személy ÁTRUHÁZHATJA barátjának, családtagjának a fotózás lehetőségét, mely születésnapra, névnapra is egy jópofa ajándék lehet (vélhetően). :-)

Esélyét bárki növelheti azzal, ha 1-1 ismerőse követi (azaz TETSZIK-eli) a facebook-os oldalt. Ahány ismerőse kedveli, annyiszor nagyobb az esély. (Figyelemmel fogom kísérni, hogy ki-kitől csatlakozott)

Aki megosztotta az oldalt, az írja ki erre az üzenőfalra: http://www.facebook.com/#!/pages/L%C3%A9vay-M%C3%A1t%C3%A9-Blogja/113541468706476 hogy ,,MEGOSZTVA"

A játék Július 15-ig tart!

    Vasárnap 11:00: Talán még sosem voltam ilyen pontos, mindösszesen egyetlen percet késtem a Cotton Club nevezetű helyen tartott fotózásról... mely egy újabb stílusban és komolyabb hangvételben zajlott. A 'komoly hangvétel' alatt nem a katonai fegyelmet, sokkal inkább a szervezést, a csapatmunkát értem.

    Rita - a női modell - pár hete keresett meg azzal, hogy találkozzunk, majd törjük a fejünket, mit lehetne kihozni két profi modellből és egy elegáns helyből. A téma igen hamar megszületett: sznob élet luxuskivitelben.

    A fotózás napján nem tétovázott senki, megérkezett a férfi modell is (Petrovicz Roland) és mindenki a saját kis feladatával ügyködött/ütötte el az időt. A fodrász kora reggel elkészítette a hajat, a sminkes hölgy a helyszínen folyamatosan szépítette a modelleket, az Artbalance csapata pedig segítette munkámat, tehát egy szuper csapatmunkának (illetve csapatnak) lehettem a részese.

   Bár az eredeti tervek szerint maximum 4 órát maradtunk volna, mégis olyan nehezen tudtunk elszabadulni a bőségzavartól telt helyről, hogy este 6 kor végeztünk. Részemről megérte, nagyon élveztem :-)