Lévay Máté

     Szombat, napsütéses - és látszólag jó - nap. Túl egy hetes fertőzésen, majd éppen kezdek kilábalni a szerencsétlen fogam okozta "betegségből", már itt a következő csapás: ellopták a hobbim, a munkám :-(. Ezen bejegyzésem a szokásostól eltérően 'depisebb' hangvételű, kérlek ne haragudj!

    Hetek óta várom a mára megrendezésre került World Series by Renault rendezvényt, először meghiúsulnak látszott a kilátogatás a versenyre egy remek fogfájás illetve gyulladás miatt. "Szerencsémre" mára az előző napokhoz képest jelentősen jobban lettem így kimozdulásul elmentünk 5-en a pályához. Hőség volt, de a gumifüst kiegyenlítette ezt a rossz érzést. Jöttek a 3.5ccm es formula autók, utána a 2.0ccm es formulák, majd a Megánok versenye. A végét egyáltalán nem néztem, mert nagyon elkeseredtem.

    Mindenki figyeljen jól és higgye el! Egyetlen pillanat elég hogy áldozat legyél bármilyen téren! Tapasztalt áldozat lettem, egyelten pillanat alatt ellopták a táskámból a gépemet, a kamerámat. Azt a kamerát mely lehet, hogy nem volt a legprofibb, nem volt HD, de saját(!!!) és évek óta dolgozok vele. Köszönhetően a történteknek, le kell mondanom a nyári munkáimat, a terveket. :-( Mocsok egy érzés, hogy míg ezeket a sorokat írom, más annak örül, hogy a töredékéért feltehetőleg eladta feketén. Átkozódtam, bízok a sorsban, hogy ezek az emberek még szenvedni fognak, de felesleges, inkább nem teszem. Én nem hiszek senkiben és semmiben. "Ha jót adsz jót kapsz?", megpróbáltam! Találtam egy telefont és visszaadtam egyből 'apukának'. Nem akarok senki hitével játszani, ez csak az én feszült lelkiállapotú gondolatom.

    Tapasztalatom utáni első kijelentésem a következő: Tartsd és el ne engedj semmit, ami a tied, ami hiányozna és amit/akit szeretsz!  R.I.P Sony DCR-SR52

     Néhány saját kép a mai eseményről, de engem már ez se tud boldogítani...

3 a magyar igazság és egy a ráadás. Várom, hogy mi lesz a ráadás a nyáron.

     2000-ben, vagyis 10 éve nyitotta meg kapuit a 3000 m²-en elterülő létesítmény, a Tropicarium a Camponában. A mai napon lehetőségem adódott egy fotózásra az Óceanáriumban, hála a LaFemme csapatának. Drága - és állandó - kolléganőmmel ismételten "karöltve" végeztük az előre kiadott feladatunkat.

Vicces, mert épp a munkalehetőség felajánlása előtt mondtam néhány nappal, hogy:

"De jó lenne elmenni a Tropicariumba..."

Hát nem kellett sokat várnom, elég hamar meg is adatott a lehetőség, éltem is vele. Kiskoromban, nagyjából 6 éve voltam utoljára... minden olyan nagy volt, elképesztő és félelmetes. Sajnos rá kellett jönnöm hogy felnőttem, minden kisebbnek tűnik és nem változott semmit. A hangulatom is más volt, mintha családdal mentem volna, de ezt megpróbálom betudni annak, hogy igyekeztem komolyan venni a feladatot.

    Kint jártam a napokban az Omszki tónál és kattintottam néhányat a wakeboard-os fiúkról/lányokról. Egyébként egy üzleti megbeszélés-szerű alkalom adtán látogattam a tó partjára. Mi is ez a lehetőség? Később bővebben beszámolok róla...

     Ezen a péntek estén tartotta első művészi estjét, "Csevej"-ét Kellár F. János Immánuel, amely a sorozat első előadásaként debütált. Jómagam is tiszteletemet tettem ezen az előadáson, de kivételesen nem vendégként, hanem - nagy örömömre - operatőrként. Első vendégétől sok mindent megtudtunk a művészetekről, saját műveinek sajátosságairól, és Kellár Jánosról, mint édesapáról, egyéniségéről, véleményeiről.

     Az előadás végeztével rohantam is tovább folytatni teendőimet. Aztán... mikor úgy éreztem 'megpihenhetek', egyszer csak szúrós fájdalom hasított a bokámba, pici dudorra lettem figyelmes:

"Ez csak egy kis szúnyogcsípés."

     Később, mikor felkeltem, nem bírtam ráállni. Ránéztem és bedagadt, mintha darázs csípte volna meg... mondjuk úgy 4 szer. Másnap ügyelet... fogalma sincs a dokinak, mi is ez valójában, de aznap hasonló panasszal előttem 14 en jöttek az orvos szerint. Adott egy gyógyszert, egy tablettát (még nem is kenőcsöt) melyen ez ál: RETARD filmtabletta. Remek, akkor ez most mi? :-)

    2 nap telt el a feltételezett csípés óta, azóta borogatom, fenistilezem, pihentetem... semmi, növekszik tovább. Bennem fejlődik az alien?!  És ha igen, akkor mi legyen a neve: Csubakka?

     Nagyra becsülöm az embereket...azokat az embereket, akik még mindig a kézben fogott könyveket szeretik olvasni és nem hagyják magukat az interneten olvasható/letölthető E-bookok "világának". Pedig mennyivel egyszerűbb, gyorsabb és nem utolsó sorban olcsóbb.

Manapság - úgy vélem - egyre kevesebben szeretnek (vagy éppen érnek rá) ledőlni egy sarokba és elkalandozni a szavak között. Néhány könyv egyenesen rá kényszeríti a fiatalokat például néhány vámpíros könyv többszöri elolvasására, de leginkább az idősebb korosztály az, aki képes több száz oldalt egy nap alatt átlapozni.

     A Könyvhét Június 3-7 ig tart a Vörösmarty téren. A tegnapi napon én is ellátogattam ide. Rengeteg sátor, bódé, mind egy-egy kiadó és az Ő könyvei. A bódék előtt pedig írók dedikálták saját könyveiket. A dedikálásban részt vett Soma(mamagésa) és Gantner Ádám is.

Most érkezett!

Itt az elkészült cikk:

http://www.lafemme-magazin.hu/interju/szex-szerelem-vilaghalo

    Szerda, 10:30 perc, főiskola: Egy meghiúsult konzultációval kezdődött a nap, ugyanis a tanárunknak egy tanácskozáson kellett részt vennie. Sebaj, szépen folytatódott a nap: angol vizsga. Hát igen, hamarosan kiderül, hogy gond nélkül sikerült-e, avagy sem.

    Fél 4, irány a Hősök tere! Fél 5-től Magazinunk megkapta az egyik stúdiót fotózás céljából. A csapat feladata az volt, hogy egy konkrét edzésprogram illusztrációját készítsük el. Ehhez biztosítva volt az Adidas és a Reebok támogatásával jó néhány komplett kollekció, cipőtől - a ruhákon keresztül - egészen a tornagyakorlatok alatt használatos, magunk alá rakható szivacsig.

    Kivételesen nem én voltam a fényképező mögött, háttér munkákat végeztem ezért kollégámnak adatott meg a lehetőség a fényképészetre (amit szépen ki is használt, hisz profi képek születtek), addig én a refikkel bajlódtam :-) Nagyjából 4 óra alatt végeztünk is, tökéletes csapatmunka volt, szóval élveztem. Ennek eredményét hamarosan Ti is láthatjátok, közzé teszek néhány linket.

    Este fél 10-re haza is értem, vacsiztam :-) és elterültem a fárasztó napomat hátrahagyva.

MOST ÉRKEZETT!

Itt is van egy elkészült cikk, a csapat által készített fotókkal!

http://www.lafemme-magazin.hu/test-es-lelek/a-het-gyakorlata-1-resz-fenekformalas-30-perc-alatt

    Napokban került megrendezésre a mentőkutyák napja, a Westend előtt. Kolléganőmmel (Krisztivel) illetve kollégámmal (Bencével) mi is kilátogattunk a rendezvényre. Hihetetlen mennyire szófogadók ezek a 'kis' négylábúak. Nem volt olyan néző, vagy érdeklődő aki ne simogatta volna meg ezeket a kis jószágokat, amit természetesen a kutyusok igen is jól tűrtek. A program keretein belül mind a kicsik és mind a nagyok kellemes pillanatokat szerezhetek, érdekes eszközöket próbálgathattak, illetve tanulhatták az életmentést.

    Készítettünk egy riportot is F. Péterrel, akit sikerült elcsípni egy rövid időre.

... na de beszéljen helyettem ez a videó:

https://www.youtube.com/watch?v=P1CaUNMPF9Q