A Zsigmond Király Főiskola által tervezett, majd megrendezett konferenciák csak jönnek-mennek. Szerdán a HR oktatásról volt szó, mely az előadás témáját tekintve engem nem igazán érintett, azonban mint 'fotósnak' nélkülözhetetlen volt a megjelenésem. Néhány ott készült kép:
Előző péntekem eleinte igen rosszul indult. Mindenki láztól égve, fájó torokkal megy a suliba, én meg halkan megígérem magamban, hogy ha betegségem jelét érzem, akkor szabadnapozok, ezzel megfékezve a bacik terjedését. Az ígéretet megszegtem, muszáj volt fotóznom a suliban. Végül is úgy éreztem, hogy nem hal bele senki (és én sem), ha maximum fél órát fotózok... hát, a vártnál picivel jobban elhúzódott...
Érkezésemkor tudatosították velem, hogy 8 órát kellene maradnom a rendezvényen. Életbevágóan fontos... szóval maradtam és fél infúziós csomagot magammal húzva végeztem a munkám. Tulajdonképpen tetszett az előadás hada, csak bitangul elfáradtam. De jött a kárpótlás.
Behívtak egy irodába, ahol megleptek egy olyan ajándékkal (a munkáért cserébe), mely elmondhatatlan nagy megtiszteltetésben részesített. Egy eredeti Zsigmond Király Főiskolás bor, nagyon szép és egyedi tartóban! Ezzel zártam a napom, és állíthatom: mindennel együtt szép estém lett, és az egészségem is jelentősen javúlt!
u.i.: Ez a hét elég sűrűnek látszik, érdemes lesz visszalátogatni a blogra! :-)
Bár nem volt sorszámom - szemben a félmaraton futókkal - mégis versenyt futottam az idővel. Szerencsére egész gyorsan hazaértem, így hamar bepakolhattam a kis felszerelést, majd irány egy könnyed kis forgatásra: Monostorra.
Hivatalosan arról szólt volna a filmezés, hogy megismerjem a kamerát. Ez nem egészen így jött össze, rá kellett jönnöm: pár óra nem elég, talán még egy év is kevés...
Hogy mikorra készül el, az még kérdéses, ugyanis 2 forgatási napból 1 még hátra van, plusz újra felvenni azok a felvételeket, amelyek kevésbé sikerültek, a vágásról nem is beszélve. Remélem 1-2 héten belül kész lesz az első HD filmcském. Természetesen első dolgom az lesz, hogy megosszam veletek. Remélem tetszeni fog! :-)
Képekért köszönet eL Gerinek!
Néhány képkocka a filmből:
A holnapi nappal kezdetét veszi egy új tanév, mely remélhetőleg zökkenőmentesen fog zajlani. Ámen!
A körülbelül egy hetes 'eltünésem' nyomós oka, hogy a nyarat ez idáig a kiérdemelt semmittevéssel búcsúztattam. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne a legméltóbban elköszönni ezektől a csodás nyárias hónapoktól. Egyben biztos voltam: nem otthon üléssel.
Az időjárás kedvező körülményeinek köszönhetően a mai napon nem egy, hanem rögtön két programot is kitaláltam. Az egyik a 25. Nike félmaraton futóversenyére való kilátogatás, villantós mókus-t játszva.
Az 'alig' 7000 versenyzőtől zengett a Városliget. Egy egyszerű, hagyományt őrző versenyről van szó, én mégis máshogy fogalmaznék: ez maga volt egy nemzetközi találkozó. Miről beszélek pontosan? Több(!) mint 50 különböző nemzetiségű ember találkozott egy helyen, egy időben... a barátságos sport jegyében. Elképesztőnek tartom azt a számot is, hogy minden 3. résztvevő külföldi volt. Ez igen!
A 21 kilométeres versenytáv teljesítői között volt minden. Voltak fiatalabbak:
Voltak idősebbek:
Voltak Viccesebbek:
... és voltak fegyelmezettebbek:
De egy mindenkiben közös volt: az öröm :-)
Sajnos nem maradhattam sokat, ugyanis következett a második nyárbúcsúztató programom, melyet a következő posztban fejtenék ki.
Egy igazi fesztivál valódi íze. Röviden így is jellemezhetném azt a gondolatot, ami kavargott a fejemben. Megannyi ember, nemzeti zászlóval, saját kultúrával a nagyszínpad előtt ordít, tómból, őrjöng, táncol... egyszóval élvezik az életet. Mezítláb a homokban, ittas pajtatáncot ejtve, szédelegve eldőlve... és mindeközben nevetve. Mikor elkezdődik egy (példának felhozva) Faithless koncert, az emberek kezüket nyújtják a színpad fele, énekli azt, amit az együttes játszik (legyen az bármilyen nyelven). Lengetik a zászlót, érzed a mellkasodon a mélyhang erejét. Hát igen, ez tényleg egy nyárzáró parti! Aki tagadná, az hazudik. :-) Gergő is csatlakozott a hangulathoz éjszaka, neki is most vették el a 'fesztivál szüzességét'. Egész jól viselte :-)
Néhány életkép a tegnapi Szigetről, illetve a délutáni Young Punx koncertről:
Tegnap éjszaka - a Mítosz vadászokhoz hasonlóan - én is mítoszokat szerettem volna igazolni, avagy megbuktatni. Igaz, kísérletek helyett egy egyszerű tapasztalatszerzés útján jöttem rá a következőre, mialatt békésen készültem volna megkóstolni frissen csapolt sörömet a Szigeten: ajkam hozzáért a sörhöz és megcsípett! Szabályosan úgy mint egy bevásárlókocsit tologatva az ujjunkat rázná/csípné :-)
Legközelebb szombaton megyek a Szigetre, de inni biztosan nem fogok. Legalábbis sört nem!
Egy új és szokatlan világ: Nekem ez a Sziget! Túl a mínusz 1. napon állíthatom, hogy igen nagy elismerésem az emberek felé. A mai tömeg arányokban megegyezett egy csapat osztállyal, az iskola létszámához képest. Nekem már ez is rengeteg. Viszont, ami azonnal pozitívum lett, hogy az emberek nagyobb százaléka valóban jófej, normális és inkább bulizni, mint balhézni jött, VAGY külföldi, és felőlem szidhatott is, akkor se értettem :-) A lényeg, hogy idén látogattam ki először egy ilyen nagy létszámú, ismert fesztiválra...de nem is akárhogyan: Fotósként.
Kora délután folyamán vettem át a kis karszalagom, ami az idei szigetre díjmentesen bejuttat, VIP részleg kivételével bárhova a területen. Sikerült kiváltani a fotós/tv-s pass-szalagot is, így már tarka-barkán járkálhatok egy hétig mindenhol.
Kispál és a borz búcsú koncertjén vettem részt, nem is akármilyen helyen. 3 számot izgulhattam végig egy úgynevezett fotós árokban, ami a színpad előtt és a kordonok mögött helyezkedett el. Na most, képzeljük el: 3méter széles, és színpad hosszúságú helyen 60-70 sajtós, főleg cameraman vagy fotós. Hát igen, ezt nem volt semmi. Mint a heringek egy konzervdobozban hasonlattal szemléltetném.
Baromi jó látni (miután bejutott a szigetre), hogy mennyi ember és főként mennyi nemzetiség mutatkozik meg, még olyankor is, amikor 'csak' magyarok játszottak. Hát igen, ez ilyen. Tessék, lássék, néhány kép:
Manapság nem meglepő, ha valaki egyedi pólót vagy cipőt tervez magának. Azt gondoltad volna, hogy alkalmad van csokoládé különlegességet rendelni, melyet Te magad tervezel? Csak és kizárólag az általad kiválasztott, több mint 70 féle feltét közül válogathatsz. Meglepőbb és extrémebb dolgokra is gondolhatsz: rózsa vagy ibolyaszirom, chili, wasabi golyó, aranypor feltétnek stb... valahogy így kezdődött Nekem ez a hétfő reggeli információgyűjtés, megismerés, csodálkozás.
Mészáros Gábor egyedülálló manufaktúráját látogattuk meg, ami csokoládéigények kielégítésével foglalkozik. Folyamat a következő: (ma) fehércsokoládé 'megmunkálás'-ának voltunk tanúi, amit öntőformába öntött, majd a rendelésben leírtak szerint gumicukrot, zizit, epret, málnát, banánt és miegymást lehet rátenni.
Ha kész és elegendő időt volt a hűtőben is, akkor jön a gyönyörű összhatást keltő csomagolás. Én is kaptam egyedi csokoládét, amiből talán nincs még egy a világon :-)
Utolsó kommentek